Mindig is a történelmi
romantikus olvasmányok voltak a kedvenceim, így amikor ajánlották nekem Virgin Bergh: A fekete vár című regényét,
azonnal felkeltette az érdeklődésem, nem is késlekedtem sokat, hamar beszereztem
a könyvet.
Virgin
Bergh: A fekete vár
Tartalom:
Voltak érzéseim iránta, nem tagadás. Viszont inkább lettek volna közömbösek, gyámoltalanok, mintsem, hogy ennyire teljes szívemből gyűlöljem őt. Mert ez az érzés szinte uralta az egész lelkemet, feketévé festette és állandó tervekre sarkallt, hogy tehetném tönkre életének összes további napját.
Skócia, a 16. század végén.
Evian Eilean nic Domnaill, Ayrshire hercegének egyetlen – ámde elég szeszélyes, éles nyelvű – lánya. Szülei a széltől is óvják, hisz Evian jelenti a család számára a reményt. Édesapja nagy tartozást halmozott fel, így nem maradt más választásuk, mint hogy Eviannek találjanak egy gazdag kérőt, aki segíthet a család anyagi helyzetén. A királyi udvarba küldik a lányt, hogy a hercegnő oldalán illemet tanuljon, és Evian valóban igyekszik levetkőzni makacs jellemét, lakatot tenni a szájára…
Egészen addig, amíg meg nem jelenik az udvarban Lord Devon Cronsfeldt. Fiatal kora ellenére több győztes csatát tudhat maga mögött, s a királyi haderő élén állva, nem is leplezi szándékát: feleségül kívánja venni a király egyetlen lányát. Evian vörös fürtjei azonban megbabonázzák és sürgető vágyat érez arra, hogy a lányt még előbb megszerezze magának.
Véleményem:
5/5
A
fekete várnak már a borítója magával ragadott, mert nagyon
hangulatos, szépek a színei, klassz az elrendezés. A képzeletem rögtön szárnyra
kapott, hogy vajon milyen történet elevenedik ebben a regényben.
Egyészen egyedi a stílus,
ami megjelenik a lapokra írt sorokban, a szereplők sem mindennapiak, egészen
valóságosak; így kapunk egy szórakoztató, erotikával fűszerezett történelmi
romantikus olvasmányt.
Nem egyszerű a főszereplő Evian és Devon kapcsolata, nehéz utat járnak be, rengeteg változáson mennek kereszül; érzelmileg is sokat fejlődnek, mire elfogynak a lapok.
Kezdetben pimasznak,
arrogánsnak, durvának ismerjük meg a lordot, de ahogy pörögnek az események,
választ kaphatunk arra miért ilyen. Bár el kell mondanom, hogy többször is
mélyen megdöbbentett Lord Devon viselkedése.
Evian gondolatai sokszor
csaltak mosolyt az arcomra. Megkedveltem ezt a lányt!
Lehet, hogy nem
tökéletesek a szereplők, de én pont ezért imádtam annyira őket és magát a
könyvet is!
A történet egy váratlan
fordulattal zárult, így most nagyon várom a folytatást, roppant kíváncsi vagyok
hogyan szövögeti tovább a szálakat a szerző.
Itt lehet elérni a szerzőt:
